Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Magyar Hadvezérek

2010.01.03

Jány Gusztáv 

Kép

Született: 1883.Október 21.

Elhunyt  1947. November 16.

Születési hely: Rajka

1941. május 1-jétől gyalogsági tábornok, augusztustól vezérezredes volt. Szeptemberben az aktívabb háborús részvételt sürgető Werth Henrik vezérezredes helyére, a Honvéd Vezérkar főnöki tisztségébe a Jánynál fiatalabb Szombathelyi Ferenc vezérezredest nevezik ki. Emiatt és 36 éves szolgálati viszonyából következően Jány kérte felmentését és nyugállományba helyezését, de Keresztes Fischer Lajos vezérezredes, főhadsegéd kifejezte azt a legfelsőbb óhajt, hogy maradjon, ami elől nem tudott kitérni. A magyar állam és a Wilhelm Keitel által képviselt német vezetés között megállapodás jött létre, hogy a német vezetésnek a magyar állam egy hadsereget ad át, és ez éppen a Jány vezette 2. magyar hadsereg lett. Horthy hosszú karrierje jutalmaképpen szánta Jánynak a győztes német hadjáratban való részvételt.

A hadszíntéren gyakran látogatta a csapatokat, egy szemléje során, 1942. augusztus 25-én egy aknavető lövedék szilánkjától megsebesült. Budapesti gyógykezelése alatt, augusztus 28. és október 7. között Csatay Lajos altábornagy helyettesítette.

Az 1942. nyári, Don melletti hídfőcsatában súlyos anyagi és személyi veszteségeket szenvedett el hadserege, az utánpótlás helyzete miatt pedig lőszerben, élelmiszerben és üzemanyagban súlyos hiány mutatkozott. A mindössze 80-90 ezer fő által védett arcvonal irreálisan széles volt, a személyi állomány hangulata pedig katasztrofális.

1942 őszén – a hadszíntérre látogató Nagy Vilmos honvédelmi miniszter közbenjárásával – felmentését kérte Horthy Miklós kormányzótól, tiltakozásul a német hadvezetés által a magyar hadseregtől megkövetelt, végrehajthatatlanul nehéz feladatokra, amelyek mellé a kért támogatást a hadsereg nem kapta meg a német vezetéstől a hadsereg fegyverzetének és felszerelésének megerősítésére, arcvonal mögötti kiképzésére. Kérelmét Horthy elutasította.

A Honvéd Vezérkar főnöke Adolf Hitler követelésére 1942. december 27-én elrendelte a doni hídfőállások feltétlen tartását, ami kivihetetlen feladatnak bizonyult a gyengén kiépített védőállásokban, hiányos felszereléssel rendelkező hadseregnek a kemény télre felkészített orosz haderővel szemben.

1943. január 14-én, az arcvonal kettős áttörését követően a hadsereget már a bekerítés fenyegette. 1943. január 24-én, hadseregének felbomlása után kiadta „A 2. magyar hds. elvesztette becsületét…” kezdetű hírhedt parancsát, amely egyrészt a kilátástalanul küzdő magyar honvédek számára megalázó volt, másrészt hivatkozási alapot adott a németeknek.

Idézet Jány Gusztáv Hadparancsából

HADPARANCS

[...] 2. Vegye tudomásul mindenki, hogy innen sem betegség, sem sebesülés, sem fagyással el nem engedek senkit. Azon a területen, hol gyülekezésünket elrendelték, hol az újjászervezést végrehajtjuk, ott marad mindenki, míg meg nem gyógyul, vagy el nem pusztul.

3. A rendet és a vas fegyelmet a legkeményebb kézzel, ha kell, a helyszínen való felkoncolással, de helyre kell állítani. Ennél kivétel nincs, legyen az tiszt vagy rendfokozat nélküli honvéd, aki parancsomnak nem engedelmeskedik, az nem érdemli meg, hogy nyomorult életét tovább tengesse és nem engedem, hogy szégyenünket bárki is tovább nagyobbítsa. [...]

Ezt a parancsát később hatályon kívül helyezte.

Hazatérése után visszavonult (további feladatot nem kapott Horthytól sem), nem volt hajlandó a nácikat és a nyilasokat szolgálni. A szovjet megszállás elől családjával Németországba távozott. A háború végén az amerikaiak felajánlották neki, hogy a Horthy-csoporttal menjen spanyol–portugál területre, de a következőt mondta: ha egyetlenegy magyar, ártatlanul vádolt katonának könnyíti a sorsát azzal, hogy odahaza megtudják az igazságot a második hadsereggel kapcsolatban, akkor bármi történjék is vele, azt szívesen és örömmel vállalja

_________________________________________________________________________

Stomm Marcell 

Kép 

Született: 1890. december 24.

Elhunyt: 1968. április 25

Születési hely: Vác

   Gróf Stomm Marcel altábornagy, m. kir. honvédtiszt, az első világháború után a Székely Hadosztály szervezője, parancsnoki összekötő tisztje. 1919 után vezérkari tisztként a Ludovika Akadémia tanára, 1927-től diplomata, a Magyar Királyság londoni katonai attaséja, 1934-től csapatszolgálatot teljesít, egységeivel részt vesz a felvidéki és a bácskai bevonulásban. 1942-ben a 2. magyar hadsereg III. hadosztályának parancsnoka a szovjet fronton. Az 1943-as voronyezsi katasztrófa után kiadott „Búcsúparancsában” feloszlatta szétvert hadtestét, hogy mentse katonái életét. Hadirokkanttá vált, szovjet fogságba esett. Hazatérése után, 1951-ben a Budapesti Katonai Törvényszék háborús bűnök vádjával halálra ítélte, 1952-ben kegyelmet kapott, 1954-ben kiszabadult a börtönből, kitelepítésben élt haláláig. 1989-ben rehabilitálták.

_________________________________________________________________________

Szombathelyi Ferenc 

Kép

Született: 1887. Május 17.

Elhunyt: 1946. November 4.

Születési hely: Győr

Apja sváb cipész volt, a Szombathelyi név édesanyjáé volt. 1902 őszétől a Pécsi Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskola növendéke lett 1906. augusztus 18-án avatták hadapród őrmesterré, beosztották a nyitrai 14. honvéd gyalogezredhez. 1907. november 1-jén előléptették hadnaggyá, az ezred műszaki tisztje lett. 1910. október 1-jén Budapestre vezényelték, felsőbb tiszti tanfolyamra.

1911. augusztus 31-én "igen jó" minősítéssel befejezte tanulmányait. 1911 októberétől Bécsben tanul a Császári és Királyi Hadiiskolán. 1912. november 1-jétől főhadnagy. Bécsi tanulmányai után, 1914-ben elkezdte szolgálatát a temesvári VII. hadtestnél
1915. július 1-jétől vezérkari százados volt. 1916-ban és 1917-ben az erdélyi arcvonalon harcolt a 39. honvéd hadosztály vezérkari tisztjeként, majd a Hovédelmi Minisztériumba vezényelték. Szolgálati munkája elismeréseként megkapta a III. osztályú Katonai Érdemkeresztet a hadidíszítményekkel és kardokkal, az Ezüst és Bronz Koronás Katonai Érdemérmet a kardokkal, illetve a III. osztályú Vaskorona Rendet a hadidiszítményekkel és kardokkal. 1919-ben a Vörös Hadsereg főparancsnokságának hírszerző és kémelhárító osztályán a Délszláv nyilvántartást vezette. 1919 és 1921 között a szombathelyi katonai körletparancsnokságon, illetve a 3. vegyesdandár parancsnokságon szolgált. 1921 után a vezérkari főnökség hadműveleti osztályára került. 1922. szeptember 1-jén vezérkari őrnaggyá, majd 1926. május 1-jén alezredessé léptették elő. 1926. szeptember 15-én a Hadiakadémia történelem tanára lett.
1929. november 1-jén vezérkari ezredes lett
1931. szeptember 1-jétől 1933. május 1-jéig a szombathelyi 3. vegyesdandár vezérkari főnöke
1933. május 1-jétől Budapestre vezényleték a honvédség főparancsnokának szárnysegédjének
1934-ben felvette édesanyja nevét, mert a vitézi rang feltétele egy magyaros hangzású név is volt
1936. augusztus 1-jétől a Honvéd Ludovika Akadémia I. főcsoport parancsnoka
1937. május 1-jén tábornokká léptették elő
1938 októberétől a Honvéd Vezérkar főnőkének helyettese a Felvidék visszacsatolása után, az új VII. hadtest élére 1939. január 15-étől Szombathelyit nevezték ki
1939. november 1-jén altábornaggyá léptették elő a Szovjetunió ellen bevetett Kárpát-csoport vezetőjének nevezték ki, majd a megszállt szovjet területek katonai közigazgatásának vezetője lett
1941. szeptember 6-án a kormányzó kinevezte a honvéd vezérkar élére. Szombathelyi új politikája az erők megőrzését részesítette előnyben. Véleménye szerint minél kisebb haderőt kell a szövetségesek részére biztosítani, hogy a háború után a Közép-Európában kialakuló politikai vákuumban a magyar haderő döntő tényező legyen.
A jobboldali vezérkarban erős visszatetszést keltett, hogy Szombathelyi szigorú vizsgálatot, majd hadbírósági eljárást indított Feketehalmy-Czeidner altábornagy, Grassy vezérőrnagy, Deák ezredes, Zöldi főhadnagy ellen az ún. "újvidéki vérengzés" miatt.
1941. november 1-jétől vezérezredes, illetve október 23-től magyar királyi titkos tanácsos volt
1943-1944-ben igyekezett kapcsolatot teremteni az angolszász hatalmakkal, mely gyakorlati eredménnyel nem járt
1944. március 18-án, ismerve a magyar hadsereg pontos összetételét, illetve létszámát, az ellenállást eredménytelennek minősítve, a kormányzót a német megszállás jóváhagyására buzdította
1944. április 19-én, német nyomásra felmentették beosztásából, majd nyugállományba vonult
1944 nyarán a szélsőjobboldali sajtóban támadások indultak ellene, melyet az új vezérkari főnök, Vörös János állíttatott le Szombathelyit társaival együtt 1944. október 11 és 12-én a Honvéd Vezérkar főnökének bírósága elé állították, ahol felmentették, de a nyilas hatalomátvétel miatt a megerősítésre nem került sor az új kormányzat lefogatta, majd Sopronkőhidára, utána Németországba szállíttatta, ahonnan az amerikai csapatok szabadították ki az új magyar kormány kommunista nyomásra az amerikaiaktól, mint háborús bűnöst kérte ki.
1945. június 19-én az új vezérkar lefokozta, és kizárta a honvédségből. 1945. október 23-ától előzetes letartóztatásba került. A budapesti Népbíróság 1946. május 22-én Szombathelyit bűnösnek találta népellenes bűntettben, és hivatali hatalommal való visszaélés bűntettében, ezért életfogytiglani tartó fegyházbüntetésre ítélte.
Ries István igazságügyminiszter törvénytelenül kiadta a titói Jugoszláviának, ahol egy látszatper keretében halálra ítélték és kivégezték, egyes közlések szerint karóba húzták.1994. március hó 16-án hozott ítéletében a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága bűncselekmény hiányában hatályon kívül helyezte a Népbíróság 1946-os elmarasztaló ítéletét.

_________________________________________________________________________

Dálnoki Miklós Béla

Kép

 

 Született: 1890. Június 11.

Elhunyt:  1948. November 21.

Születési hely: Budapest

 
Miklós Béla néven született 1890. június 11-én Budapesten. Ősi székely lófő családból származott. Tizenhét éves korától kezdve használta hivatalosan a tanító édesapja szülőfalujára utaló Dálnoki nemesi előnevet.

1907-ben érettségizett a soproni honvéd főreáliskolában. A Ludovika Akadémia elvégzése után, 1910-ben huszárhadnaggyá avatták. Az első világháborúban több fronton is szolgált. Hazatérve a városparancsnokságra osztották be. A vezérkari akadémiát 1920-21-ben végezte el, ezután a honvédelmi minisztériumban dolgozott. 1929-ben vitézi címet kapott, ugyanebben az évben lett Horthy kormányzó katonai irodájának főnökhelyettese, 1933-1936 között Berlinben katonai attasé. 1938-ban kinevezték a 2. lovasdandár parancsnokává, a következő évben tábornok lett. 1940-től mint az I. gyorshadtest parancsnoka részt vett Jugoszlávia és a Szovjetunió elleni hadjáratokban. 1942. október végétől Horthy Miklós Katonai Irodájának főnöke, főhadsegéd, 1943-ban vezérezredessé léptették elő, 1944. augusztus 1-jén vette át az Északkeleti Kárpátokban állomásozó 1. magyar hadsereg vezetését.

Magyarország német megszállása után Horthy Miklós rákényszerült, hogy felvegye a kapcsolatot mind a szovjetekkel, mind a magyar ellenállási mozgalom vezetőivel. Adolf Hitler külön parancsára szeptember folyamán a magyar Nyilaskeresztes Párt megkezdte a hatalomátvétel megszervezését. Horthy 1944. október 15.-én fegyverszünetet kért a Szovjetuniótól és a hitleri Németországgal való szembefordulásra szánta el magát. Ennek lebonyolításával az 1. hadsereg parancsnokát, Dálnoki Miklós Bélát bízta meg néhány más katonai és civil személlyel együtt. A kiugrási kísérlet azonban, a nem megfelelő előkészítettség miatt megbukott. Veesenmayer német nagykövet jóváhagyásával és Szálasi Ferenc nyilas vezető irányításával a nyilasok fegyveres puccsal még aznap átvették a hatalmat, amelyet Horthy kénytelen volt jóváhagyni. Dálnoki Miklós Béla a hungarista hatalomátvétel után átállt a szovjet csapatokhoz. Egységeit hadiparancsban utasította a szovjetekkel való ellenségeskedés azonnali beszüntetésére, és a németekkel való szembefordulásra. A felhívásnak engedelmeskedve az 1. magyar hadsereg állományából mintegy húszezer tiszt és katona állt át a Vörös Hadsereg oldalára.

________________________________________________________

Csatay Lajos

Kép

Született: 1886. Augusztus 1.
Születési hely: Arad
Elhunyt: 1944. Október 16. 

_________________________________________________________

 Deseő László

Kép

Született: 1893. Június 26.
Elhunyt: 1948. Június 25.
Születési hely: Sárospatak


________________________________________________________

Gorondy-Novák Elemér


 Született: 1885. Február 23.
 Elhunyt: 1954. Május 14.
 Születési hely: Budapest


________________________________________________________________________

Grassy József

Kép

 

 Született: 1894. December 31.
 Elhunyt: 1946. November 5. 
 Születési hely: Nagyszőlős 

 _______________________________________________________ 

 Náday István

Kép

  Született: 1888. Június 20. 
 Elhunyt: 1954. Január 30. 
 Születési hely: Nagymihály 

________________________________________________________

Veress Lajos

Kép

Született: 1889. Október 4.
Elhunyt: 1976. Március 29. 
Születési hely: Sepsiszentgyörgy 

________________________________________________________

Vörös János

Kép

 Született: 1891. Március 25.
 Elhunyt: 1968. Július 23.
 Születési hely: Csabrendek

________________________________________________________________________
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.